Egészen biztos, hogy azoknak van igazuk, akik szerint a gyerekkor minden szakasza egyformán izgalmas és örömteli. Mármint a szülők számára.

Most, hogy a Mackó iskolás lett, olvasás terén új kapuk tárultak ki előttünk: egy teljesen ismeretlen világba cseppentünk, árnyaltabb humorral, kalandosabb történetekkel, precízebb leírásokkal teli, letehetetlen könyveket falunk.  

A következő három kötet különösen közel áll a szívünkhöz.

Annie M.G. Schmidt: Viplala

"Szeretném tudni, mi az ábra. Ha mindenki összevissza pittyent, akkor senki sem fogja tudni, mi merre hány méter."
Egy manó méretűre zsugorodott kis család vidám kalandjai Viplalával, a szeretni való, mágikus képességekkel megáldott, apró emberkével, aki addig-addig pittyentget (azaz varázsol), amíg jó nagy felfordulást nem okoz maga körül. Haragudni mégsem lehet rá, nevetni a kalamajkákon annál inkább!

A kalandok egy második kötetben folytatódnak, ezt a Mackó fedezte fel a könyvesboltban, nagy lelkendezés közepette. Épp most olvassuk. Bevallom, nekem az első jobban tetszett, a kisfiam viszont ezért is odavan, tegnap este például suttyomban előre olvasott, amíg én a testvéreit indítottam el a lefekvés rögös útján.

Janikovszky Éva: Égigérő fű

Leginkább a szép zöld gyepről nevezetes ez a könyv, pedig sok-sok apró, finom humor tarkítja még. A történet középpontjában a Misu nevű kisfiú áll, és annak a gangos háznak a folyton egymást fürkésző lakói, amelyben Misu a szünidőt tölti. Janikovszky Éva bájos stílusa és az általa megelevenített régi, komótos tempójú világ elvarázsol kicsiket és nagyokat egyaránt.

Anne Civardi, Joyce Dunbar, Kate Petty, Louisa Somerville: A csodalámpa

Kíváncsi vagyok, a Kicsik vajon hogyan dekódolják a kötetben szereplő rövid andalító történeteket. Tipikus esti mesék, amelyek a kis testet-lelket ellazítva, a szorongásos gondolatokat elűzve kísérik át a gyerekeket az álmok világába. A nagyfiam bizonyára jobban érti a mondanivalót, de mivel nem a cselekményen, hanem a "belső mozin" van a hangsúly, az ovisok is egy hang nélkül hallgatják.
Ha este ebből a könyvből mesélünk, akkor nem törnek elő a "de mi lesz akkor, ha..." kezdetű tépelődések. Pedig szerepelnek a kötetben rázós témák (veszteség, könnyek, szomorúság), de olyan természetességgel, hogy a szorongások a gyerekekben mind feloldódnak.
A lassú tempójú, varázslatos történetek még engem is segítenek "átkapcsolni" pihenő üzemmódba. :)

Arra vonatkozóan, hogyan olvassunk mesét különböző korú gyerekeknek, itt találtok tippeket.

A megosztásokat előre is köszönöm szépen. Találkozzunk Facebookon és Instagramon is!  

Minden évben eljön az a nap, amikor a gyerkőcök azzá válhatnak, akivé vagy amivé csak akarnak. Rég dédelgetett vágyak válhatnak ilyenkor valóra. Egyesek képesek tovább látni a kedvenc mesehősükön, állatukon, nemesi rangjukon, ha farsangi jelmezről van szó. Elképesztő, milyen bevállalós (vagy inkább humoros szülőkkel megáldott?) gyerekek léteznek a világon! 

Íme 10 különleges példa:

1. Van, aki egy rakás spagetti szeretne lenni, villával a feje tetején.

2. Léteznek olyanok, akik kislányként nem hercegnőségre, hanem nagymamaságra vágynak.

3. Egyesek azt kívánják, bárcsak szumó birkózók lehetnének.

4. Mások egy pottyantós budival valósítják meg önmagukat.

5. És olyan is akad, akinek egy nyálkás meztelen csigává alakulás a vágyálma.

6. Már kisfiúkorban is előfordul, hogy valaki szívesen elvesztené a fejét egy buli erejéig.

7. Van, aki pöttyös kis polipként érzi jól magát.

8. Akad olyan is, aki a háztartási gépek iránt vonzódik.

9. Mániákus cumizóknak ideális a búvárjelmez.

10. A zuhanyzós jelmezt maximum strandpapucsban tudnám elképzelni, inkább meleg éghajlatra ajánlott.

Kellemes farsangi időszakot kívánok Mindenkinek!

A tavalyi saját készítésű álarcainkról szóló posztot itt találjátok.

A megosztásokat előre is köszönöm szépen. Találkozzunk Facebookon és Instagramon is! 

Már régen érintettük a blogon a "kreatívkodás alapjai" címmel illetett területet, ami a gyerekekkel való kézműveskedés körülményeivel és eszközeivel foglalkozik. Íme az eddig feldolgozott témák:

• Ez a poszt 30 egyszerűen alkalmazható tippet ajánl a gyerkőcök kreativitásának fejlesztésére. (De felnőttkorban sem késtünk le semmiről!)
• Itt arra ajánlottam pár tippet, milyen körülményeket biztosítsunk kezdő kézműveskedőknek, hogy örömteli együttlét maradjon ez a közös élmény az emlékeinkben. 
• Itt írtam arról, hogy milyen szempontok figyelembe vételével és hogyan alakíthatunk ki alkotósarkot a gyerekeknek.
• Itt olvashattok a kézműves kellékek stílusos tárolásáról. 
• A kész műalkotások kihelyezésének módjaival ez a bejegyzés foglalkozik.
• Az ajánlott rajzeszközöket ebben a posztban vettük számba,
• a szükséges festőszerszámokat pedig itt jártuk körül.

Most pedig, hosszú kihagyás után, bemelegítésként jöjjön pár ötletes és különleges ceruzatartó, amit magunk is elkészíthetünk. Elég valószínű, hogy az alább bemutatott darabok nem korlátozzák a kicsik fantáziájának szárnyalását alkotás közben! :)

Bár mi a ceruzatartóinkat a gurulós kis mikrobinkra biggyesztettük (részletes infók itt), a legtöbb otthonban az íróasztalon kapnak helyet. Külön plusz pont, ha régi, megunt tárgyainkat hasznosítjuk újjá a cél érdekében.

Íme a kreatív megoldások szép sorban:

1. A szerszámosládák iránt vonzódó gyermekeknek ajánlott, hordozható verzió

2. Geometrikus forma levegőn száradó gyurmából

3. Ha észrevétlenül szeretnénk derűt csempészni otthonunkba és porontyaink arcára, készítsünk Kawaii ceruzatartókat! (A szó japánul édeset, cukit jelent.)

4. Konzervdobozos verzió sprayfestékkel egységesítve

5. Ismerjük a mondást: minden sörnyitó - a Lego pedig minden! Itt éppen ceruzatartó.

6. Fúrós-faragós ezermester apukák gyermekeinek találták fel a faszeletből készített ceruzatartót.

7. Ugyan ezt kerámiából gyártották, de levegőn száradó gyurmát konzervdoboz köré tekerve is elkészíthető.

8. Vidám szörnyek műanyagflakonból 

9. Késtartóból újjászületett darab 

10. Hogy kerül a csizma az asztalra? Hát kérem, így! :)

Az elkészítési útmutatókat a szövegekre kattintva találjátok.

További kreatív inspirációkkal szolgál a témában az alábbi Pinterest albumom:

 

A megosztásokat előre is köszönöm szépen. Találkozzunk Facebookon és Instagramon is! 

Uff Mindenkinek! :)

Egy iskolás tolltartójában legyen tűhegyes a ceruzaarzenál! De mit tegyünk a temérdek forgáccsal? Íme egy lehetséges felhasználási mód:

Ez a projekt igazi csapatmunka volt: az indiános képet a Családfő készítette a Kicsikkel, a Mackó szolgáltatta a ceruzákat, az én feladatom csupán a fotózás és a poszt megírása volt.

Köszönet a férjemnek és a gyerekeimnek a megvalósításért! 

A megosztásokat előre is köszönöm szépen. Találkozzunk Facebookon és Instagramon is! 

Igazán nem ájulok el a saját szülői teljesítményemtől, de talán valamit mégsem rontottunk el annyira: ez pedig a rendszeres meseolvasás a gyerkőcöknek!

Nehéz visszaemlékeznem a kezdetekre: amikor csak a Mackó körül forgott még az életünk, és együtt nézegettük a képeskönyveket, ujjacskájával mutogatta bennük a tárgyakat, és ötvenszer is elismételtük az "ez mi?" kérdésre a választ.

Aztán jött a Gengszter, aki már csecsemőként hason feküdt a Mackó ágyán a meseolvasás ideje alatt, rendületlen nyálcsorgatás közepette, fejét felemelve figyelte a bátyját, mígnem egyszer csak leejtette a kis kobakját és utolérte az álom.

Na, ez volt az az időszak, ami tényleg szélsebesen elröppent nálunk, hiszen csakhamar megérkezett a kis Hercegnő, és egy-két évig kb. úgy éreztük magunkat, mint Dorothy, amikor hátára kapta a tornádó. De akkor is meséltünk a Nagyfiúnak: egyikünk a könyvet lapozta, másikunk a Kicsiket gardírozta.

Ugyan utóbbiak szépen növögettek, jó ideig még mindig nem ültek meg a fenekükön a meseolvasás idején. Ilyenkor mindenféle tárgyakkal a kezükben, brümmögve-petyegve tipegtek fel-alá a gyerekszobában az esti szertartásunk alatt.

Ez az időszak is elmúlt, ma már mindhárman hozzák lefekvés előtt a kívánt kötetet, és türelmesen végigülik az összes történetet. Kb. másfél éve pedig külön színfoltja az estéinknek, ha a Mackó is olvas egy-egy mesét a Kicsiknek.

Ő a maga részéről nem sokat vacilált, gyorsan beiratkozott az iskolai könyvtárba, és már a harmadik könyvét fogyasztja onnan. Egyelőre rövidebbeket választ saját célra, viszont együtt egész terjedelmes kötetekbe is belevágunk. Ez nekem, aki lassan már álmomból felébresztve is egyből rázendítek akármelyik (egyébként imádnivaló) Boribon-történetre, bevallom, kész felüdülés! :)

Így most olvasunk, amíg ők hárman a fürdőkádban pancsolnak vagy a gyerekszobában játszanak, olvasunk az orvosi rendelőben (szigorúan csak a váróteremben! :) ) és az étteremben is. Ha utazunk, gyakran hallgatunk hangoskönyvet a kocsiban. A diavetítő pedig örök kedvenc nálam is!

Mielőtt boldogan élnénk, míg meg nem halunk, íme néhány tipp arra vonatkozóan, hogyan küszöbölhetjük ki a testvérek közti korkülönbségből adódó "generációs problémákat" meseolvasás terén:

Szerencsére a Mackó számára magától értetődő, hogy a könyvtárból nem jön ki üres kézzel. Nagy öröm, hogy rákapott az egyedül olvasás ízére is.

Itt a vége, fuss el véle! :)

A megosztásokat előre is köszönöm szépen. Találkozzunk Facebookon és Instagramon is! 

Három gyermekes édesanya vagyok, dolgozó nő, blogger - és szenvedélyes koffeinfüggő! Szerencsére napi két feketével beérem - de az erős legyen ám! Számomra a melange az igazi: tejhabbal, édes mézzel, optimális esetben gyerekzsivaj nélkül. :) Imádom, hogy szertartásosan kiélvezhető minden egyes cseppje!

Így aztán, szégyen vagy nem szégyen - a kávé eléggé központi téma nálunk. A hálószobánkban is gubbaszt egy kávés kép a falon, kiegészítve másik szenvedélyünkkel, a pihenéssel, hogy aztán rájuk pillantva kungfu harcosként vetődjünk ki az ágyból reggelente:

 Íme pár további falra kívánkozó motiváció egy jó kis mokkázáshoz:

Források: 1, 2, 3, 4, 5

Ti melyiket tudnátok elképzelni az otthonotokban?

A megosztásokat előre is köszönöm szépen. Találkozzunk Facebookon és Instagramon is! 

Tegyétek a szívetekre a kezeteket: ugye Titeket is folyamatosan formálnak a gyerekeitek? Mennyit változtatok annak hatására, hogy felelősek lettetek értük?

Abban mind egyetérthetünk, hogy édesanyává válni teljesen újszerű élmény: az anyaság olyan véletlenszerű események láncolatát indítja el, amilyet még biztosan nem pipáltunk. A jó hír az, hogy egy idő után csak elsajátít valamiféle rutint az ember.

Vannak ugyanis tipikus öngól szituációk, amikbe a rafkós anya egyszerűen nem sétál már bele! Így például:

1. Az anyasárkány háztartásának fontos kelléke a kisméretű csillagcsavarhúzó, és mindig, de MINDIG van otthon tartalék ceruzaelem. Vagy ha nincs, akkor vessen magára, ha legközelebb lemerül a gyerkőc kedvenc kisvonata!
2. Kézügyességünk csiszolására kiváló alkalmat kínálnak azok a lehetőségek, amiket a buzgó csimoták a maradék szappan lefolyóba tuszkolásával teremtenek számunkra. A szappan kipecázása során zsonglőri képességeink fejlesztése mellett még híres türelmünket is edzhetjük.
3. A rutinos édesanya gondoskodik arról, hogy mindig legyen elég tej és kakaópor a háztartásban, elkerülendő a reggeli kakaó hiánya okozta kisebb-nagyobb súrlódásokat.
4. Életemben nem ettem annyi almahéjat, mint az elmúlt hét évben! Az a titka az egésznek, hogy jó vastagon kell hámozni a gyümölcsöt. Egészséges is, mert ugyebár héjában a vitamin!
5. Az anyasárkány gondosan megválogatja minden egyes szavát, mert biztos benne, hogy bár kérései rendszerint süket fülekre találnak, legcifrább kifejezései csakhamar kicsinyei ajkán köszönnek vissza.
6. Ha véletlenül plázába merészkedünk kiskorúinkkal, a vásárlás idejébe belekalkuláljuk azt a plusz 15 percet, amit teljes természetességgel mozgólépcsőzéssel töltünk, mégpedig ugyanazon két emelet között.
7. A tapasztalt édesanya vagy egyedül jár játékboltba, vagy neten rendel gyermekeinek.
8. Szomorú, de igaz, hogy a gondtalan bulizás emléke a messzi, ködös múltba vész. :( Ki vágyna másnap reggel hasogató fejfájással arra ébredni, hogy csintalan csemetéi sikongatva viháncolnak a hasán?
9. Míg huszonévesen temérdek szituációt lecikiztünk, manapság a járda kellős közepén magából kikelve fetrengő kis kincsünk látványa a mindennapi életünk része. 
10. A dörzsölt édesanya mindig elő tud rukkolni valami érdekes témával vagy látnivalóval, és ezen képességével azokban a necces helyzetekben brillírozik leginkább, amikor porontya sírdogál vagy cirkuszol.
11. A munkaidő kezdete előtt 20 perccel nincs is jobb programunk annál, minthogy arról társalogjunk szemünk fényével, hogy a csillogó hercegnőruhában vagy a cicás pólóban tündököljön-e aznap az óvodában.
12. Jaj, ezt félve írom le... a rutinos anya suttyomban szelektálja nemcsak a Kinder figurákat, de ráadásul a gyerekrajzokat is!
13. A sokat látott szülő elkészíti kislányának a vágyott lekváros-kolbászos szendvicset, és rezzenéstelen arccal nézi végig, ahogy kicsinye bedarálja az ínyencséget.

Ti mivel egészítenétek ki a listát? 

A bűvös 13 sorozat további szösszenetei ide kattintva elérhetők.

A megosztásokat előre is köszönöm szépen. Találkozzunk Facebookon és Instagramon is! 

Mennyi minden történik egyetlen esztendő alatt, ha az embernek kisgyerekei vannak! Pláne, ha emellett még blogolásra is adja a fejét...

Kezdetek

Amikor az elmúlt év elején belekezdtem az írásba, még nem járt óvodába a kislányom. Ekkor már hosszú éveket töltöttem itthon a gyerekekkel, és - részben külső ösztönzésre, részben belső motivációként - felmerült bennem az igény, hogy de jó is lenne egy blog!

Sejtettem én, hogy sok időt igényel a dolog, és bizony időközben többször is eszembe jutott, hogy feladom. Például a nyári szünetben, vagy amikor ősszel visszatértem a munka világába. Érdekes, hogy ilyenkor mindig jött egy külső pozitív hatás, ami megerősített abban, hogy kár lenne abbahagyni. 

Megjelenés

Ilyen megerősítés volt a lakásunk szeptemberi bemutatása a Saját Otthon Projekt blogon. Épp a gyerekorvosnál gubbasztottunk, amikor üzenetet kaptam Diától, hogy szívesen megjelentetné a lakásunk részleteit. Nagyon köszönöm neki még egyszer a lehetőséget!

Fejlődés

Még mindig csak ízlelgetem ezt a számomra új világot: év közben kicsit letisztult a blogfelület, folyamatosan fejlődik a design, a tartalmat illetően is tudatosan kóstoltam bele különböző dolgokba. A Facebook és a Pinterest mellett elindítottam az Instagram felületem is, közben jelentkeztem egy online fotótanfolyamra. Nemcsak a blogfelület igényes megjelenése miatt érdekel a fotózás, hanem a gyerkőcökről is szeretnék olyan szép képeket készíteni, amiket büszkén tehetnénk ki a falra! Mármint nem a gyerekek kinézete, hanem a fotók minősége okán. :)

Családi vetület

Szeretnék pár szót ejteni arról is, hogy a gyerekekre milyen hatással van a blog. Ők nem olvassák, nem nézegetik a blogfelületet, főleg a kütyüzés korlátozása miatt. Viszont tudják, hogy létezik, és javasolják is néha, hogy ezt-azt "tegyünk fel a Tutumuttira" vagy "nézzünk valamit a Tutumuttiról" (ez utóbbi a Pinterestről inspirálódást jelenti). Illetve a Mackó legutóbb számunkra is váratlanul előadott egy pár perces performanszt a meglepetéskártyájáról, amit rövid kupaktanács után meg is jelentettünk itt. 

A hangsúly inkább a kreatív szemlélet átadásán van - erről itt írtam részletesen. Mivel a jövőben minden jel szerint kulcsfontosságú lesz a kísérletező kedvű, megoldásorientált látásmód, ezen az úton indultunk el mi is.

Őszintén hiszek benne, hogy a saját gyártmányú játékok, dekorációk, bútorok fejlesztik a gyerekeim kreativitását. Az eddigi tapasztalataim a következők: egyrészt sokféle megoldásban gondolkodnak, sok eszközt megismernek, másrészt természetes számukra, hogy egy nekik tetsző tárgy elkészítésébe ők is belevághatnak. Egy-egy alkotás kiállítása után pedig öröm látni a büszkeségüket!

Nyilván nem olyan az ő művük, mint pl. egy jelmeztervező munkája, de ez egyáltalán nem zavarja őket, mert a gyermeki fantáziának hála, lelki szemeikkel "felturbózzák" a végeredményt. :)

Tervek

Az elmúlt évben az is kiderült, hogy a férjemmel közös hobbink a barkácsolás. Jópofa dolog találni egy plusz kapcsot köztünk annyi év után, és együtt "magunkra formálni" az otthonunkat. Klassz, hogy a gyerekek terelgetése mellett belevágunk valami teljesen más projektbe. Szükségünk van még pár bútorra, úgyhogy idén is folytatjuk ezt a remek tevékenységet!

Újra szeretnék írni a gyereknevelés keserédes, sírva röhögős pillanatairól is. Engem a humor sokszor átlendít a nehézségeken. Sok hibám van, de kétségtelen, hogy pozitív tulajdonságaim egyike az, hogy saját magamon is gyakran nevetek. :)

Legyünk őszinték, ugyanúgy működik ez szinte mindenhol: a nyűgös-rohanós mókuskerék mellett olykor felragyog a szivárvány, vannak idilli pillanatok, amik miatt nem kérdés, hogy annyira, de annyira megéri csinálni ezt az egészet! És igen, megint a plafonon vagyok, de a következő percben már teljesen elolvadok a gyerekek ölelésétől vagy kedves szavaitól. Hát ezeket a mindennapi örömöket kellene valahogy megragadni, leírni, hogy évek múlva se felejtsük el!

Szurkoljatok, hogy sikerüljön! :)

Ha tetszett a poszt, megköszönöm, ha megosztjátok. Ajánlom figyelmetekbe rendszeresen frissülő Facebook oldalamat, ahol sok-sok további ötletet, tippet találtok. Életünk kissé személyesebb mozzanatait Instagram oldalamon osztom meg.  

Ugye, Ti is együtt töltitek a pénteket? Ha igen, akkor talán lesz még idő közösen készíteni néhány szép karácsonyfadíszt. 

Az alábbi díszekkel biztos sikert arathatunk a rokonoknál. Pláne, ha ajándékba is adunk nekik egyet-kettőt. :)

1. Selyempapíros kis angyalok (nyalóka helyett fagolyóval és hurkapálcával is készíthető)

2. Karácsonyfa a karácsonyfán - tortacsipkéből

3. Hímzett papír hacukák

4. Saját rajzos variáció - levegőn száradó gyurmából is készíthető

5. Firkált faszelet (alkoholos filccel is mintázható, a faszeletet hobbiboltban szerezhetjük be)

6. Tobozból készített manók

7. Faágakból kötözött csillag

8. Csillagok levegőn száradó gyurmából

9. Jégkrémpálcikából készült karácsonyfa

10. Festett gömb fagolyóból

Az elkészítési útmutatókat a megnevezésekre kattintva érhetitek el.

Mi is gyártottunk karácsonyfadíszeket: a festett kulcsokról szóló bejegyzést itt, a fagolyókból és préselt papírgolyókból készített koszorúk útmutatóját itt találjátok.

További kellemes karácsonyi készülődést! :)

Ajánlom figyelmetekbe rendszeresen frissülő Facebook oldalamat, ahol most rendhagyó adventi naptár formájában mindennap egy-egy karácsonyra hangoló bejegyzéssel jelentkezem.

Szerénység nélkül állíthatom, hogy a múlt hétvégén hatványozottan kreatívak voltunk! A mécsestartó- és karácsonyfadíszgyártást ugyanis megelőzte egy remek hangulatú iskolai adventi kézműves délután, ahol kis családunkat csak hárman (Mackó és a szülők) képviseltük.

Gyönyörű csillogó fenyőfás képeslapokat és Jézuskás csillagot készítettünk a tanító néni segédletével. A csillag olyan jól sikeredett, hogy a fenyőnk csúcsát díszíti majd.

Miután a közös projektek megszülettek, a férjem és a Mackó a maradék papírrengetegre vetve magát ezt a kevésbé karácsonyi, ámde annál szellemesebb könyvecskét kreálta:

Ahogy hajtogatjuk a lapokat, minden oldal mást mutat.

Így fordulhat elő, hogy a domboldalon derűsen sétafikáló panda a következő pillanatban már az ablakból integet felénk. A lépcső pedig, ami egyik papírról zökkenőmentesen vezet át a másikra, alapjáratban a tópartig ér. A szalaggal az egész pakk "összecsomagolható".

A Mackó olyannyira szívén viseli Apukájával közös szellemi terméke sorsát, hogy egy videón - egyben narrátori képességeit is megcsillogtatva - készségesen el is mesélte az érdeklődő gyermekeknek a könyvecske felépítését.

Az ő szereplése egyszeri alkalom. Őszintén szólva azt hittem, csak mutogatni fog, de elkezdett beszélni. :) Mégpedig ilyenformán:

"Akinek tetszik, az nyomja be!" :) A like-okat és megosztásokat előre is köszönöm szépen.

Ajánlom figyelmetekbe rendszeresen frissülő Facebook oldalamat, ahol most rendhagyó adventi naptár formájában mindennap egy-egy karácsonyra hangoló bejegyzéssel jelentkezem.