Jópofa és tényleg aranyos a hagyományos, festékkel készített kéz- és talplenyomat, de most valami újszerű, ötletes és vicces megoldásra vágytunk.

Az optikai csalódások egy réges-régi osztálykiránduláson nyűgöztek le először: Pécsett jártunk, a Vasarely Múzeumban. Vasarely szintjét ugyan ebben az életben biztosan nem fogom megközelíteni, de egyszerűbb, nem mellékesen a gyerekek számára is élvezhető kreálmányokat azért én is készíthetek.

Most például ilyen op-art kézlenyomatokat:

... persze három példányban, úgyhogy nagy tapsot érdemlek a kitartásomért. :)

Hozzávalók:

• Egy egységnyi nyugodt lelkiállapottal büszkélkedő gyermek
• Ceruza
• Filctoll
• Papír
• Vonalzó
• Ideális esetben valaki, aki a piszkos munkát (=türelmes színezést) elvégzi helyetted

Elkészítési útmutató:

1. Próbáld ceruzával halványan körberajzolni kíváncsian és türelmesen üldögélő csemetéd egyik mancsát. A bátrabbak filctollal is ügyködhetnek.
2. Vonalzóval húzz vízszintes vonalakat a mancs köré. Nem fontos méricskélni a távolságokat: én az egyik esetben tetszőleges távolságokat hagytam, a másiknál pedig a vonalzó magassága és vízszintes mintái határozták meg a távolságot.
3. A mancson belüli domború vonalak következnek: minél dundibb, annál jobb. 
4. Igény szerint a kézformát is körberajzolhatod filccel.
5. Következik a színezés. A Mackó ebben sokat segített: nagyjából besatírozta a csíkokat, így nekem már nem kellett a színválasztásra ügyelnem, és csak az általa fehéren hagyott részeket színeznem.
6. Az elkészült mű hátoldalára ne felejtsd el felfirkantani a gyermek nevét (ha több példánnyal rendelkezel) és a dátumot, mivel a mű fontos mementó lehet később az utókor számára! :)

A Mackó mancsánál még csak ízleltem ezt az egészet.

Amikor kész lett, éreztem, hogy valami nem stimmel. Talán rajzolhattam volna kicsit hurkásabbra az ujjait. Aztán hazaérkezett a férjem, vetett rá egy pillantást, és csak úgy mellékesen odavetette: a kézen "belül" csúsztassam el a csíkokat. A Gengszteré már ezzel a módszerrel készült és tényleg jobb lett így:

A kicsi lánynál pedig a Mackó tanácsát fogadtam meg, aki játsza(t)ni akart a színekkel és azt javasolta, hogy fordítgassam a sorrendet. Így született ez a vidám példány:

Sajnálatos módon csak utólag vettem észre, hogy a gyűrűsujja és a kisujja között elrontottam a színezést. :( Ugye milyen szembetűnő, hogy zöld helyett fekete?

Hamar megszületett a megoldás. Az ajtódíszből maradt selyempapír karikákból párat tűvel-cérnával rávarrtam a papírra (a tűzőgépes ötletet el kellett vetnem sajnos, mert összegyűrte volna a papírt).

A virágkoszorúnál bemutatott módon felsederintettem a "szirmokat" fentről lefelé haladva, egyiket a másik után, így kaptam ezt a kislányos-gyűrűs képet:

Rövid videó a 3D kézlenyomat készítéséről itt található:

 Ha tetszett a poszt, megköszönöm, ha megosztod.