Volt nekem egy nem túl olcsó, de annál kedvesebb Polo Ralph Lauren gyapjú pulóverem. Nagyon szerettem, szép (még mindig) a színe, a mintája, nem szöszölődik, nem nyúlik és jó meleg.
Aztán egy (most már nem is olyan) tragikus napon álmosan készítettem be a mosást. Úgy alakult, hogy a többi hasonló színű ruhával együtt a méregdrága gyapjú pulóverem is bevándorolt a dobba, és óvatlanul ráküldtem a sima mosószert és a pamut mosóprogramot.
Na ki tudja, mi történt szegénnyel?
Nagyon összement. Még mindig magamra tudtam húzni, de olyan sűrű lett az anyag, hogy szinte fojtogatott, alig kaptam levegőt benne.
Kidobni sajnáltam. A fiók alján tárolni szintén nem szerettem volna. Dicsőséges szerepet szántam neki engesztelésképpen.
Aztán egy szabad délelőttön úgy határoztam, hogy párna lesz belőle. Több ilyen megoldással is találkoztam már a neten, de kicsit aggódtam, hogy nem feszül majd rá szépen a pulcsi a belső párnára. Szerencsére felesleges volt az aggodalmam.
Pelenkaöltéssel összevarrtam az alját. A tetején a nyakát hátulról előre hajtottam és gombokkal rögzítettem.
Végül a másik oldala is mutatós lett, amikor a két ujját egymásba fűztem.
Így lett a méregdrága pulóverből egyedi, minőségi párna... Nem is bánom már, a játszótérre úgysem mertem felvenni, így meg legalább van mire hajtanom az álomszuszék kobakomat.
Pihenős vasárnapot kívánok Mindenkinek! :)
Ha tetszett a poszt, köszönöm szépen, ha megosztod.