Vigyázat, erősen szubjektív és igen hosszú olvasmány következik! 

Nagyon divatos (és igaz) kifejezés, hogy a kreativitás fejleszt, a néha ijesztően ismeretlen jövőben kulcsfontosságú lesz, a hazai oktatási rendszer viszont állítólag ezt az elvet még nem tette magáévá. Így aztán kénytelenek vagyunk szakkörrel vagy közös családi tevékenységgel pótolni ezt a hiányosságot. Ez utóbbit jó esetben még élvezzük is. :)

1. A legelső és legfontosabb: kezeljük gyermekünket kreatív egyéniségként. Jó rácsodálkozni a friss gondolkodására, újszerű ötleteire, szenvedélyeire! Adjunk neki lehetőséget a kreatív tevékenységre, fessünk, rajzoljunk, gyurmázzunk. Semmiképp se mondjuk rá, hogy nem jó a kézügyessége, nem tud rajzolni! Rengeteg variáció létezik már ezekre a tevékenységekre. Biztos, hogy létezik olyan, amit ügyesen művel és még a kézügyességét is fejleszti.
2. Legyenek elöl a rajzeszközök. Itthon az ebédlő asztal közepét mostanában ceruzatartó díszíti vágott virág helyett (pedig az is van ám!). Nem vagyunk egyformák, lehet, hogy ez másoknál már túlzás, de a rajzeszközöket érdemes a gyerekek keze ügyében tartani.
3. Teremtsünk nyugodt környezetet az alkotáshoz a számára. Ha a konyhaasztal egyik oldalán rajzol, lehetőleg ne klopfoljunk húst vagy koppasszunk csirkét a másikon. :) A gyerek saját "munkahelyének" kialakításának módjáról pedig születik ám poszt hamarosan!
4. Fogadjuk el, hogy némelyik közös tevékenység során felrobbantjuk a szobát vagy a konyhát. :) A csillogó szemek, a kellemes emlékek, amelyekből mind sokáig táplálkozunk, megérnek 10 perc takarítást. Ráadásul néha még ebben is szívesen segítenek a gyerekek, nálunk pl. (egyelőre) a porszívót rendszerint kikapják a kezemből. Egy kétéves nyilván nem tökéletes háziasszony, de élvezi, ha segíthet, és boldog és büszke, ha megdicsérjük. Ha nagyon zavaró a kreatívkodással járó kupi és lehetőségünk van rá, végezzük a maszatolósabb tevékenységeket a szabad ég alatt.
5. De ne álljunk meg a rajzolásnál-festésnél! Saját hobbinkba és a házimunkába is bevonhatjuk a gyerekeket. Rendezzük el együtt a könyveket a polcon, főzzünk-süssünk közösen, kertészkedjünk, énekeljünk, táncoljunk! Kérjük ki a gyerkőc véleményét mindennapos dolgokban is: hogyan igazítsuk a virágcsokrot a vázában, illik-e a felsőnk a nadrágunkhoz stb. Mi például közösen gondozzuk Filó névre keresztelt szobanövényünket. A kertészkedést, egyéb hobbikat egyrészt ők is élvezik és büszkeséggel tölti el őket, hogy segítenek, másrészt jó példaként szolgálunk nekik, mert látják, milyen pozitív hatással van ránk a tevékenység, amiben örömünket leljük egyedül és együtt is. 
6. Vegyük figyelembe a gyerek saját kis személyiségét, érdeklődési körét. Ha fotózni szeretne, vegyünk neki kis gyerek fényképezőgépet. A nagyfiam nagyon szívesen fotózza a plüsseit a neki ajándékozott régi fotóapparátunkkal. Ha írógépre vágyik a kis tudós, túrjunk elő egyet a családi hagyatékból vagy vegyünk a Vaterán.
7. Ezt bizonyára felesleges is írnom: a közös kézműveskedés közben szakadjunk el a mobilunktól, Facebooktól, e-mailtől stb.
8. Ugyanígy minimalizáljuk a tévé előtt töltött időt - gyereknek, felnőttnek egyaránt.
9. Mit tegyünk, ha épp nincs ötletünk, mit ügyködjön a gyerkőc? Ha kialvatlanok vagyunk vagy most estünk haza a munkából? Érdemes előre listát készíteni a gyerekek aktuálisan végezhető tevékenységeiről. Múlt nyáron bizony többször megesett, hogy unatkozott a nagyfiam. Így aztán egy papírra felírtuk a szezonális programokat, játékokat, szabadidős tevékenységeket (pl. legózás, homokozás, játszótér, olvasás, sátorépítés, nyomdázás). A papírt a hűtőre rögzítettük. Ha a kíntelenkedés sajnálatos esete forgott fenn, csak ránéztünk és hamar kitaláltuk, mivel űzzük el az unalmát. 
10. Ne csak tevékenységeket, hanem különleges eszközöket is ajánljunk a figyelmükbe. Itt nem a legszebb, méregdrága ceruzakészletre kell gondolni. A nagyfiamnak van egy kis kincsesládája, amibe pár, a háztartásban már felesleges apróságot gyűjtünk (pl. pezsgőtablettás hengert, szép parfümös dobozt, Kinder tojásban lévő műanyag tojást, vécépapír gurigát). Ezek között lehet kotorászni és ha beindul a fantázia, izgalmas alkotások születhetnek. Ilyen témában is ígérhetek blogbejegyzéseket. 
11. A százmilliomodik játék helyett ajándékozhatunk a gyerekeknek kézműves eszközöket, ma már nagyon sokfajta technika létezik, amit érdemes kipróbálni.
12. Tekintsünk kíváncsi szemmel környezetünkre! Ha találunk egy témába vágó, hasznos könyvet, vagy az utcán sétálva egy érdekes tobozt / falevelet / kavicsot, ami megmozgatja a fantáziánkat, vigyük haza. Játszhatunk az árnyékokkal is, lehet például vitorláshajó, amin a gyerkőc a kapitány. Táplálkozhatunk az élményeinkből: tavaly egy olyan bábelőadást láttunk a nagyfiammal, amiben a papír elöltöltős mosógép ajtaján át fújták ki a szappanbuborékot. Annyira jól visszaadta a mosógép működését! Csak zúgni kell még hozzá. :) Ez a Mackónak nagyon tetszett, azóta többször rekonstruáltuk a helyzetet itthoni körülmények között. Az is előfordult már, hogy egy küldöldi nyaralás élményeiből született egy közösen rajzolt, humoros képregény, matrica-pandákkal a főszerepben.
13. Ha már a képregény szóba került: milyen klassz dolog ötvözni a különböző technikákat! Például az említett panda képregényt ceruzával rajzoltuk, a pandákat viszont matricából ragasztottuk rá. A blogon már korábban láthattatok zseníliadróttal készült rózsás rajzot és ragasztóval és festékkel készített műveket. Azért a gyurmával és a nyomdával csak óvatosan! :)
14. Néha hagyjuk unatkozni imádott porontyainkat! Ha nyafognak, és elvárják, hogy szórakoztassuk őket, ne dobjuk el rögtön a női magazinunkat (csak vicceltem :) ) és ugorjunk fejest a játékba, vagy kapcsoljuk be a tévét. Ajánljunk nekik kézműves eszközöket. Megeshet, hogy ilyenkor születnek a legjobb ötletek. Kicsiknél is van megoldás: nálunk ilyenkor előkerülnek a gyerekollók és papírlapok, amiket a picurkák kb. 10 perc alatt miszlikre aprítanak. Közben tapasztalnak, gyakorolnak, elmélyülnek. Aztán pár másodperc alatt közösen felporszívózzuk serény munkájuk gyümölcsét. :)
15. Használjuk ki a gyermeki kíváncsiságot! Hadd tapasztaljon, hadd kísérletezzen! Nem szükséges minden ecsetvonását árgus szemekkel figyelni. Ha látjuk, hogy csemeténk nagyon elmélyülten ügyködik, álljunk félre! Ne billentsük ki kérdezősködéssel a komfortzónájából, inkább igyunk meg egy csésze teát vagy foglalkozzunk a sorban álló tesókkal. Neki pedig hadd szárnyaljon a képzelete!
16. Ha alkotott valamit, dicsérjük meg! Nem kell, hogy a mű tökéletes legyen! Ezzel kapcsolatosan a saját képzeletünket is igyekezzünk szabadjára engedni. A fiam és a hasonló korú másodunokatestvére (egyben országos cimborája) például vékony fénymásolópapírból készítettek jelmezt. Igen, hamar szétszakadt, kicsit javítani kell még a stratégián. De milyen klassz, hogy két óvodás fiú jelmezt gyárt! Ugyanígy készült már nálunk krepp papírból szoknya, színespapírból szemüveg, paróka is többek között. :)
    
17. Ha büszkén mutatja nekünk a művét, ne rendezzük le egy szimpla “nagyon széppel” és ne kérdezzük, hogy “ez meg mi?”. Figyelmesen hallgassuk, hadd mesélje el, mit miért és hogyan ábrázolt a rajzon. Dicsérjük meg a színeket, vonalakat, technikákat. Hadd töprengjen: kérdezzünk tőle "mi lett volna, ha”, “ezt hogyan tudtad volna máshogy" jellegű kérdéseket. Értékeljük a kemény munkáját.
18. Hibázni ér! A hibát kezeljük kudarc helyett olyan tényezőként, amiből tanulunk és lehetőségként, ami közelebb visz a megoldáshoz. Ha a kisgyerek elsírja magát festés közben, mert valami nem az elképzelései szerint alakult, akkor kérjük meg, hogy fogalmazza meg a problémát és igyekezzünk kérdésekkel rávezetni a megoldásra: "hogyan kerülhetnénk ezt el? mit csináljunk másképp?”. Ezután nagyon boldog lesz, ha sikerül megvalósítania az elképzeléseit!
19. A jól sikerült alkotásokat tegyük ki a lakásban. Erre már számtalan módszer létezik, és igen, lesz erről is poszt is hamarosan.
20. A kidobni sajnált műveket időrendbe helyezve lefűzhetjük. Ezek tárolásával kapcsolatosan is születik blogbejegyzés a közeljövőben.
21. Igyekezzünk válaszolni a gyerekek kérdéseire! Igen, tudom, ez nagyon nehéz, különösen akkor, ha kialvatlan az ember, több minden(ki)re kell figyelni stb. Viszont mi is új ismereteket szerezhetünk, miközben utánanézünk a válaszoknak. Ha társaságban is bátran mer kérdezni, annak nagyon örüljünk és támogassuk őt abban, hogy ez a remek tulajdonsága megmaradjon.
22. Tegyünk fel mi is neki olyan kérdéseket, amik elgondolkoztatják. Például mi lenne, ha az érintésére minden jéggé fagyna, ha minden ember a Földön különböző nyelvet beszélne stb.
23. Hagyjunk nekik időt az otthoni, szabad játékra! Ez különösen a dolgozó szülőknek lehet nagy kihívás. Ne táblázzuk be a család minden percét, hétközben és hétvégén is szánjunk időt arra, hogy a gyerekek saját kis birodalmukat birtokba vegyék. 
    
24. A játékokat tekintve pedig térjünk vissza az alapokhoz! Utaltam már egy másik posztban Hunya Csilla írására, ami ide is passzol. A kendők nálunk abszolút nyerők, hol a kislányomat (vagy engem :) ) öltöztetnek hercegnőnek a fiúk, hol sátrat építenek belőlük vagy babaruhának használják, de még az is előfordul, hogy fa építőkockákból épített háznak lesz a teteje. A berregő, szirénázó, villogó giccstömegek helyett válasszunk olyan játékokat, amik beindítják a fantáziát és kreatív gondolkodásra ösztönöznek: építőkockák, babák, hurkapálca, irodai kellékek, homok, víz stb. Olyanokat, amik többféleképpen összerakhatók, többféle megoldáshoz vezetnek. Sokszor rendelünk házhoz, ilyenkor a dobozokat pár napig a gyerekek rendelkezésére bocsátjuk. Ezekben a napokban a lakásunk nem olyan, mint amiket a lakberendezési magazinokban látni. Viszont elképesztő, hányféleképpen és milyen sokáig játszanak a gyerkőcök a dobozzal. Lehet kisautó, bunker, űrhajó, babaház, kosárpalánk, kisasztal stb., és a végén még a darabjait is felhasználhatjuk. Tegyünk különbséget az 1-2 funkciós, gombos-nyomkodós és aközött a játék között, aminek sok kimenetele lehet, amiből rengeteg végeredmény születhet: Lego, fa vonatpálya, babakonyha, papír és ceruza.
25. A szerepjátékok is nagyon hasznosak, tanítanak és javítják a kommunikációt. A tarka baba étkészlet segítségével észrevétlenül, lazán megtanulhatók a színek. Játék közben a gyerekek különböző szerepekbe élik bele magukat. Babázással, plüss állattal eljátszhatók megtörtént szituációk is, ahol a mi gyerekünk a saját kedvenc állatának bőrébe bújik (panda / majom / cica a mi esetünkben), mi pedig egy másikéba. Újrajátszhatunk egy óvodai konfliktust, így a gyerek is könnyebben beleéli magát a másik fél érzéseibe, ez segíti az esemény feldolgozását. Ha pedig átjön hozzánk a nagyfiam kis barátnője, eljátsszuk az esküvőjüket. Nekem ebben annyi a szerepem, hogy segítek felöltöztetni a boldog menyasszonyt és én vagyok a pap. :)
    
26. Miért határolnánk be a gyerekeket egyfajta játék korlátai közé? Kombinálhatjuk is a játékokat. Például nálunk a fa barkácskészletből és befőttes gumiból hangszer készül, vagy a fa vonatpálya köré Duplóból épül vasútállomás, az építőkockából álló váron kendőből lesz tető.
27. Nagyobbakkal vicces, érdekes kísérleteket is végezhetünk, Dunát lehet rekeszteni a neten fellelhető példákkal.
28. Sétáljunk, közben beszélgessünk nagyokat! A kitalált meséknél nincs is jobb! Legyen a főszereplő a kedvenc plüssállat vagy a traktor! Mesélés közben nevessünk sokat! Meséljen a szülő és (ha szeretne) a gyerek is. Miről? Karácsonyról / jelmezbálról / bármilyen hétköznapi kalandról. Segít, ha vannak fix karaktereink meghatározott jegyekkel (pl. nálunk a buta nyúl), akikkel mindig történik valami. Nem kell ám Disney forgatókönyvet gyártani! Gondoljunk bele, mi érdekli a gyerekünket, vagy milyen élmények érték mostanában, aztán szövögessük közösen a mese fonalát.  Orvosnál várakozva, kocsiban ülve egyik történetből a másikba cseppenhetünk. Követhetjük Lackfi János tanácsát: "Öt gyerekemnek (a hatodik még kicsi, most kezdődik vele újra a nagy kaland) sokszor gyártottam mesét az általuk javasolt szereplők, mondjuk egy papírzsepi, egy hatfejű zsiráf, egy traktor és egy sajtreszelő felhasználásával." (Nők Lapja Gyerek I. évfolyam 2. szám) Jó, tudom, ő ebben elég profi, de a gyerekek a nekik íródott egyszerű történetektől is nagyon boldogak lesznek!
29. Csodálkozzunk rá az évszakok változására! Most, a tavasz beköszöntével figyeljük meg, hogy egyre hosszabbak a nappalok, csicseregnek a madarak, rügyeznek a fák, kibújnak az első virágok a földből.
30. Képzeljük el, hogy… a világűrben élő jegesmedvék / hercegnők cifra palotában / piros kisautók vagyunk, és teljen így egy egész (reggel még átlagosnak gondolt) nap!